Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt a figyelmet felhívni a végelszámolással kapcsolatos cégtörvényi előírások, továbbá a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltak alapos áttanulmányozására. Ezek ismerete választ ad a kérdésekre is.Néhány egyéb megjegyzés a válasz előtt.A jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] A kérdések valójában sugallják a választ is! Az anyavállalati hozzájárulás feltételéből az következik, az ügyvezető használatra a személygépkocsit csak akkor kapja meg, ha annak megvásárlásához 500 ezer Ft-ot a céghez befizet. Mivel két tulajdonosa ugyanazon autónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt esetbennem kiválásról van szó, csupán arról, hogy az egyik magánszemély részvényes"kilép" a zrt.-ből, és a zrt.-től kapott eszközökkel és átvállalt hitellel egykft.-t alapít. (Kiválás esetén, amennyivel csökken a zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Felújítás áfája

Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt annyit meg kell jegyeznünk, hogy 2008. január1-jétől az új Áfa-tv. hatályos – amire a kérdező is utalt –, és ezért a 2006.évben kiadott állásfoglalások nem minden esetben alkalmazhatók 2008. január1-jétől. A hivatkozott állásfoglalások részletezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Ügyvédi iroda szétválása

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...évi XI. törvény (Ütv.) 77. §-ának(1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda taggyűlése dönthet az irodajogutódlással (különválás, kiválás) történő megszűnéséről. Az Ütv. 77. §-ának(6) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az átalakuló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (atovábbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás,beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.