Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...A szolgáltatás forintértékét mindenkor a teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell meghatározni!A viszonylag sok átértékelést kiváltó ok az, hogy a külföldi ügynök három év késéssel küldte a számlát. Ennek viszont az az előnye, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] ...forintban megkötött kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, a forintban adott kölcsönt forintban is kell visszafizetni. Ha ettől el kívánnak térni, akkor a kölcsönszerződést kell módosítani a kölcsönt nyújtónak és a kölcsönt kapónak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...ellenérték fejében vagy ingyenesen. A kérdés szerint az engedményezett összeget a forintban meghatározott vállalkozási összegbe kívánják "beszámítani". Ez azonban csak két lépésben valósulhat meg. Egyrészt a követelésnek adásvételi szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […] ...és a főkönyvi könyvelésközötti eltérés, a könyvelés adatai képezik az áfabevallás analitikáját.A NAV esetenként dönti el, hol, mit kíván ellenőriznitételesen. Egyszerű ellenőrzési lehetőség az, ha azt vizsgálja, hogy azáfabevallás a könyveléssel egyező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
Részlet a válaszából: […] ...számlázással az egymás között kötöttszerződést rúgják fel, sérül a szerződéses fegyelem követelménye. Ha devizahelyett forintban kívánnak számlázni, akkor előtte módosítani kell a konkrétszerződést, a módosítással deviza helyett forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Ellenérték devizában, az áfa forintban

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem felel meg. Az Áfa-tv. 169. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Deviza eladása a többségi tulajdonosnak

Kérdés: A kft. az általa nagykereskedelmi mennyiségben értékesített termékről – szerződés szerint – devizában (USD-ben) állítja ki az összes számlát. Az ellenérték szintén USD-ben folyik be a cég devizaszámlájára. A kft. 2009-ben nagyobb összegű beruházást tervez, amelyhez forintra lenne szüksége. A kft. többségi tulajdonosa – aki magánszemély – rendelkezik a megfelelő mennyiségű forinttal. Van-e arra lehetőség, hogy a kft. devizaszámláján lévő USD-t a tulajdonos váltsa át a beruházáshoz szükséges forint összegének erejéig? Az átváltási árfolyam lehet a kft. és a tulajdonos közötti megállapodás tárgya? Jól gondoljuk, hogy a fent leírt átváltás még nem minősül a tag szempontjából gazdasági tevékenységnek, mert nem rendszeres és nem ellenérték elérésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...fontos eszközt, vagy igénybe vett valamilyen szolgáltatást,illetve a részére forintban megállapított osztalékot például euróban kívántamegkapni. Ezen esetekben és egyéb hasonló esetekben valamilyen gazdaságiesemény (vásárlás, osztalékról döntés) megelőzte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi háttér a következő: a 2001 nyarán hatályba lépő 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet gyakorlatilag minden devizakorlátozást eltörölt. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.