Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell állapítani a jogutódgazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánószemélyeket megillető vagyonhányadot. Az elszámolás során a társaságtól megválótag járandóságát úgy kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...forint. Így a saját tőke összege 123 millió forint. Atulajdonosok ez esetben a jegyzett tőkét csak a pótlólagos tőkeemelésösszegével kívánják csökkenteni, azaz 30 millió forinttal. A hivatkozottelőírások szerint azonban ilyen arányban a tőkekivonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásból kivont jövedelmet valójában akkor kell megállapítani, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg. Átalakulás (kiválás) esetén nincs szó jogutód nélküli megszűnésről, tehát ilyen címen jövedelemmegállapítás szóba sem jöhet.Az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra [részvényesre] jutó vagyonhányaddal térhet el), a vagyonát áthelyező tagot az átalakulás kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.