Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell! A tag kft. kilép a szóban forgó kft.-ből, vagy az üzletrészét értékesíti a magánszemély tagnak? Továbbá a törzstőke leszállítása a tag kft. kilépése, illetve üzletrésze értékesítése előtt vagy után történik?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...forint. Így a saját tőke összege 123 millió forint. Atulajdonosok ez esetben a jegyzett tőkét csak a pótlólagos tőkeemelésösszegével kívánják csökkenteni, azaz 30 millió forinttal. A hivatkozottelőírások szerint azonban ilyen arányban a tőkekivonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásból kivont jövedelmet valójában akkor kell megállapítani, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg. Átalakulás (kiválás) esetén nincs szó jogutód nélküli megszűnésről, tehát ilyen címen jövedelemmegállapítás szóba sem jöhet.Az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.