Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Bérbeadásból származó jövedelem járuléka

Kérdés: A 2959. számú, Bérbeadásból származó jövedelem járuléka című kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Amennyiben a bérbeadó belföldi magánszemély, és szintén az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni, akkor 14 százalék eho-fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezik, de 11 százalékos eho-fizetési kötelezettsége igen?
Részlet a válaszából: […] Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összesilyen bevételre vonatkozóan csak az adóbevallásában választhatja az összevontadóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozórendelkezések alkalmazását. Év közben az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (atovábbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás,beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt költségek vonhatók le az önálló tevékenység bevételéből.Ha valaki csak kevés költséget tud elszámolni, vagy egyszerűen nem kíván a számlákkal foglalkozni, választhatja azt is, hogy az önálló tevékenység bevételének 90 százalékát tekinti jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.