Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján -, nem valósul meg a munkásszálláson való elhelyezés ténye. Ha a munkáltató mobilitási célú lakhatási támogatásként kívánja a lakhatást biztosítani, akkor a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...együtt az esetlegesen felmerülő százalékos adót is meg kell fizetni. Amennyiben az adóalany a kata választásakor osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására volt kötelezett, akkor ezt legkésőbb a kataalanyiság megszűnését követő év február 25-ig meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Bankkártya elvesztése

Kérdés: Munkavállalónk elveszítette a tárcáját. A tárcában benne volt a munkavállaló által használt céges bankkártya PIN kóddal együtt. A bankkártyaletiltást megelőzően, két egymás követő napon, 50-50 ezer forint készpénzfelvétel történt. A cég nem kívánja a kárt munkavállalójával megfizettetni. Hogyan történik az esemény számviteli elszámolása? Van-e adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A bankszámláról hiányzó, ismeretlen személy által a bankkártya használatával felvett pénzt egyéb ráfordításként kell könyvelni, a bankkivonat alapján.A pénzhiány miatt a céget kár érte. Így ki kell vizsgálni, hogy a kár kinek a hibájából következett be. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...társaság miként képzeli el. A kérdés bevezető részébenleírtakból az következik, hogy üzletszerűen üdülésiszolgáltatás-nyújtásrakívánják használni, ami – ha megfelel az egyéb feltételeknek is – az Áfa-tv.86. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltat atárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazonmunkavállalókról, akik az AM-könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnaktartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyarállampolgárságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a számlából egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Különösen akkor, ha azt az oktatásszervező közvetített szolgáltatásként kívánta elszámolni. [Lásd: az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.