12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 12 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
3. cikk / 12 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
4. cikk / 12 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
5. cikk / 12 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból
Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
6. cikk / 12 Osztalékelőleg átalakulásnál
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
7. cikk / 12 Osztalékelőleg havonta
Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
8. cikk / 12 Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban
Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
9. cikk / 12 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
10. cikk / 12 Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben
Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?