7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
2. cikk / 7 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
3. cikk / 7 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
4. cikk / 7 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
5. cikk / 7 Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)
Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
6. cikk / 7 Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén
Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
7. cikk / 7 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
