6 talált cikk a kiküldetés , kötelezettség , áru , kiva kifejezésre

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit kiküldetésben külföldi telephelyére küldi ki, Ausztriába, Németországba, Angliába. A kiküldött dolgozók magyar munkabére a kettős egyezmények miatt szja-mentes, mert külföldön adóztatható, ugyanakkor magyar biztosításuk miatt járulékköteles. A társaság a Kiva-tv. alá tartozik, annak adóalapjába a 2019. évtől nem tartozik bele ez a kifizetés [24. § (4) bekezdés]. Valószínűleg az egyezmények miatt, mert a kivát nyereségadónak tekinthetik, és az egyezmények miatt csak egy országban adózhat. Ez rendben is van, azonban ha szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, akkor az ilyen jellegű személyi kifizetést nem terheli magyar munkáltatói kötelezettség; ellentétben a 2018. évi szabályozással, amikor még kivaalapot képezett. Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót sem? Kérem, válaszukban szíveskedjenek kitérni a 2019. évi és a 2020. júliustól érvényes szabályozásra!

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?

Kérdés:

A magánszemély kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható térítést kapja munkáltatójától. Autópálya használatakor mi az adófizetési kötelezettség akkor, ha a munkáltató számolja el, fizeti ki a nevére szóló számlát, illetve mi a szabály akkor, ha a magánszemély a számlán szereplő vevő? Mi a helyzet akkor, ha a társaság az év elején megvette a magánszemélyek gépkocsijára az éves autópálya-matricákat? Elszámolható ez a költség a társaságnál?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?