Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kell igazolnia a ténylegesen felmerült költségeit, hanem a költségtérítés kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...de ismétlődően feltett – kérdésekre.Ha az alapító társaság a könyveiben szereplő építési telekkel a projekttársaságban tőkét kíván emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen meg kell tartania.A Ptk. 3:198....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Eléggé összetett a kérdés. Nehezíti a választ az, hogy a kérdésben nincs utalás arra, hogy a bérbeadó, illetve a bérbevevő természetes személy-e vagy társaság? A válaszban abból indulunk ki első megközelítésben, hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Tudományos továbbképzés támogatása

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?
Részlet a válaszából: […] ...Az orvosoknak a társaság támogatásának igénybevételéhezkérelmet kell benyújtaniuk, sőt ők jelölik meg azt is, hogy milyen konferenciánkívánnak részt venni.A szóban forgó juttatás (támogatás) nem tartozik az Szja-tv.1. számú melléklete szerinti adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre való válaszadás előtt utalunk arra, hogy amikora kft. visszavásárolta az egyik tag, a kilépő tag 1,5 millió forint névértékűüzletrészét 60 millió forintért, a kft. – mint kifizető – kötelesmegállapítani, hogy a visszavásárlás során a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy milyen típusú nonprofitszervezetről van szó, de az mindenképpen a társasági adó alanya. A nonprofittársaság által szervezett tombolajátékra a szerencsejáték-szervezésről szólótörvény előírásai az irányadók. A tombolajátékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...ír elő az adóalany és az adóalannyal személyi vagy gazdasági összefonódásban álló fél közötti ügyletre, ha az általuk alkalmazni kívánt ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony. Mivel a szóban forgó esetben vállalati rendezvényről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.