10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése
Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
2. cikk / 10 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
3. cikk / 10 Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
4. cikk / 10 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
5. cikk / 10 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
6. cikk / 10 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
7. cikk / 10 Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel
Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
8. cikk / 10 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
9. cikk / 10 Szövetkezet átalakulása – kiválással
Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
10. cikk / 10 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
