Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...(a vevő) tulajdonjogát fogja képezni a szerszám, akkor a gyártással kapcsolatos minden költséget közvetített szolgáltatásként kívánnak számlázni. Ezzel nem lehet egyetérteni. A közvetített szolgáltatással kapcsolatos követelményeket az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Követelés elévülése

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az eladó, a szállító nem kéri az ellenértéket, akkor felmerülhet az is, hogy tényleges teljesítés nem volt, csupán csak az eredményt kívánta a társaság az adott tétel könyvelésével csökkenteni.Sajnálatos módon elfeledkezett a kérdező cég a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...is – haladja meg a 30 millió forintot.Kérdés az is, hogy mennyi lehet a visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint azonban az üzletrész ellenértékébe beszámítanak egy 10 millió forint nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...illetve sztornírozó számla.Más kérdés és más módon való gondolkodást igényel az, ha a kapott előleget az eladó, a szolgáltató nem kívánja visszautalni. Az eladó és a vevő közötti kapcsolatot a két fél közötti szerződésben kell rögzíteni. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...lehet adózott is és nem adózott is.Amikor a bt. az evaalanyiságot választotta, akkor meg kellett állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját. Ezen adóalap megállapításakor csökkentő tétel volt (lehetett) a nem vagyoni betétként megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különösszabályokat az Áfa-tv. XV. fejezete tartalmazza.Az Áfa-tv. 212/A. §-a alapján a belföldön nyilvántartásbavett utazásszervező – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentés alapján– dönthet úgy is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...meg,hogy a szolgáltató a komplett szolgáltatáscsomag keretében nemcsakszolgáltatásokat nyújt, de olyan tételek költségeit is át kívánja hárítani amegbízóra, amely költségek a szolgáltatónál fel sem merülhetnek. Ilyenekpéldául a megbízó munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet a válaszából: […] ...forgalombahelyezéséhez kötődik, az adó alanya az, akinek (amelynek) a nevére a forgalombahelyezést kezdeményezik. Az adót az adóigazolás- kiváltással az adóalanynakértékesítő vagy azt megelőző bármely értékesítő (márkakereskedő, importáló) ismegfizetheti, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.