Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Nem számlázott szállítás

Kérdés: 2007. évre egyik szállítónk nem küldött számlát, amelyet 2010-ben kíván pótolni. Ezzel kapcsolatosan nekünk is számlát kell kiállítani, abban az értékben ugyanarra az időszakra. Ebben az esetben kell-e áfaellenőrzést benyújtani? Hogyan kell ezt könyvelni 2010-ben? Nem minősül rendkívüli hibának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy bár a szállító2007-ben teljesített, de számlát nem küldött, és ezért a beszerzést, aszolgáltatás igénybevételét 2007-ben nem könyvelték. Ez súlyos hiba. Valójábana bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolást megváltoztassák. Az adott esetben a bérleti szerződést kellene utólag adásvételi, pénzügyi lízingszerződéssel kiváltani! Ha ez megvalósul, akkor helyesbítő számlák kiállításával kell a korábban számlázott bérleti díjat korrigálni, és utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...ha az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani.Az új Szt. 73. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint helyesbítő számlát kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.