Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] Az adandó választ befolyásolja az, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy az erdőt mint tárgyi eszközt (és nem készletet) miért nem tartják értékben nyilván? Így a kérdésben leírtak alapján azt feltételezzük, azért nem, mert az erdőt nem a társaság telepítette, az erdőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint: a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Ha arról döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján vagyegyéb módon kívánják hasznosítani, akkor az erről szóló határozat alapjánüzembe helyezési jegyzőkönyvvel, a szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Műemlék épület felújítása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
Részlet a válaszából: […] A választ érdemileg befolyásolja az, hogy a kérdező társaságaz önkormányzati tulajdonú műemlék épületet vagyonkezelőként üzemelteti, vagymint bérlő végzi az üzemeltetést.Amennyiben a társaság az önkormányzati tulajdonú műemléképületet vagyonkezelőként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a kérdező igényénekmegfelelő választ lehetne adni. A haszonkölcsön-szerződés alapján valójában 0Ft értéken a kft. bérbe kívánta venni a tulajdonosai tulajdonában lévő családiházat és udvart. Ettől azonban még nem lett a kft.-éjé, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.