Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Ha a társaság a 2023. évben a meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánják átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában, akkor a térítés nélkül átadott üzletrész kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] A Cégtörvény (a 2006. évi V. törvény) 30. §-a (4) bekezdésének módosítása 2019. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy tőkeemelés esetében – a többi cégadat változásához hasonlóan – a cég meghatározza a változás időpontját, amely azonban nem lehet korábbi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...kivaalany csak akkor választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást, ha kivaalanyisága megszűnik. Erre pedig a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél (jellemzően a kis- és középvállalkozásoknál) egyszerűsítést kívánt elérni azzal, hogy a korábbi minimumharmonizáció helyett a maximumharmonizációt vezette be. Ez a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem szól arról, hogy az opció kikötésekor opciós díjat fizettek-e vagy sem. Ha igen, akkor legfeljebb az opciós díj elveszítéséről lehet szó, ha az opció nem teljesül. A fizetett, illetve kapott opciós díjat követelésként, illetve kötelezettségként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell üzembe helyezni!)A katára, az Eva-tv. szerinti adózásra történő áttéréskor meg kellett állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az így fizetendő adót. Ha ezt az adót még nem fizették meg, a meg nem fizetett adót a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...számításbakellett volna venni az osztalékelőlegről való döntést. Erre kétféle lehetőséglett volna: az egyik az, hogy a kiválással létrejövő új társaság tulajdonosavisszafizeti a kapott osztalékelőleget (fel sem veszi azt), a másik pedig az,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (atovábbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás,beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
1
2