Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...a CSP3-nál adásvétel esetén:– az értékesített üzletrész eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapítása a bevételként, ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...K 384, 381;– az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 – K 961, 467;– az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: az elszámolt értékcsökkenés: T 129 – K 121-124, majd a nettó érték: T 861 – K 121-124;– az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...K384, 381;– az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 – K961, 467; – az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: T861 – K 121-124 és T 121-124 – K 129;– az ingatlan piaci értékének beszámítása az üzletrészvételárába: T 478 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.