Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] ...történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:-az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 – K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...5 M Ft. És hogyan könyveljük?– az eladási ár könyvelése: T 366 – K 9721; 15 M Ft,– az eladott részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-179; 10 M Ft,– a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...befektetés (üzletrész) értékesítésekor:– az eladási ár (itt a névérték) elszámolása: T 366 – K 9751,– a visszavételi érték kivezetése: T 8751 – K 373 (egyidejűleg a lekötött tartalék feloldása: T 414 – K 413),– az árfolyamveszteség megállapítása: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...K384, 381;– az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 – K961, 467; – az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: T861 – K 121-124 és T 121-124 – K 129;– az ingatlan piaci értékének beszámítása az üzletrészvételárába: T 478 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.