Szerződés megszűnése hátralék miatt

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
Részlet a válaszából: […] ...– K 357;– a vételár részbeni pénzügyi rendezése: T 455 – K 384.Az ingatlan visszaadásakor– az ingatlan könyv szerinti értékének kivezetése: T 129 – K 123 és T 455; 466 – K 123;– az elvesztett foglaló elszámolása egyéb ráfordításként: T 8699 – K 357,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...értéken befektetésként a kft.-nél: T 366 – K 9642, a cégbírósági bejegyzéskor: T 171-173 – K 366, a telek könyv szerinti értékének kivezetése: T 8642 – K 112, a 9642-8642. számlák összevezetésével annak megállapítása, hogy az apportálás milyen eredménnyel járt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnál:– az értékesített földterület számlázott ellenértéke: T 311 – K 961 (50 M Ft);– könyv szerinti értékének kivezetése: T 861 – K 121 (42 M Ft);– a társasház számlája alapján a földterület használati jogának a megszerzése (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése

Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...Amikor ezen eszközöket a könyvekből ki kell vezetni (mert a tulajdonosnak vissza kell adni, illetve másik vagyonkezelőnek át kell adni), a kivezetésnek – az eszközök nettó értékének megfelelő összegben – a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kell megtörténnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű épületnek nincs könyv szerinti értéke. Az átadáskor a bruttó értéket és az elszámolt értékcsökkenést kell összevezetni, a kivezetés a közösségi alapot (a lekötött tartalékot) nem érinti.Külön kell szólni a telekről. 1992-től a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Haszonélvezeti jog ingatlanon

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése:– "A" társaságnál: T 311 – K 91-92 (még nem vették használatba), 26 millió Ft, nyilvántartás szerinti értékének kivezetése: T 814 – K 161, 105 millió Ft;– "B" társaságnál: T 161 – K 455, 26 millió forint, a fizetendő áfa elszámolása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...áfát: T 454 – K 466. További könyvelési tételek a lízingbe vevőnél: a lízingelt eszköz könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: T 161 – K 11-14, valamint az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, esetleg terven felüli értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor – terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Szó sem lehet – a kivára hivatkozással – a nettó érték egyösszegű kivezetéséről. A társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazásából sem következik minden esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt növeli a tárgyieszköz-állományból (a beruházás is idetartozik) bármilyen jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értéke, továbbá a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjából: az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény erejénél fogvamegszűnik. Egyéb esetekben csak akkor szűnik meg, ha a piaci értékelésbe bevonteszköz a társaság könyveiből kivezetésre kerül, mert azt eladták, térítésnélkül átadták, más társaságba apportálták stb., vagy a társaság átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
1
2