Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb ráfordítások között elszámolni.Könyvelés az átadónál:–a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének kivezetése:T 8647 – K 1,2,3;–a térítés nélkül átadott eszköz piaci értékére felszámított áfa:T 311 – K 467;–az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Lízingelt személygépjármű értékesítése

Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?
Részlet a válaszából: […] ...adó helyesbítő számlája alapján a könyvelés: T 448 – K 161, 466.Ezen könyvelés után a lízingelt személygépkocsi adatainak a kivezetése: T 161 – K 142, T 149 – K 142. Amennyiben ezen könyvelési tételeket követően a 142. számlának T egyenlege van, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó értékének helyesbítése: T 161 – K 142,= a helyesbítő számla könyvelése után a lízingtárgy (a személygépkocsi) kivezetése a könyvekből (T 148, 149 – K 142),= ha van nettó értéke (a csökkentett bruttó érték és az elszámolt terv szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor, törlesztésekor, kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként.Rövid példa:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Lízingelt eszköz visszaadása

Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe vevőnél alízingelt eszköz könyv szerinti értéke:– lehet pozitív érték, amelyet a lízingbe vevő azállományból történő kivezetés miatt terven felüli értékcsökkenésként számol el,– lehet negatív érték, amelynek összegével a tárgy­évben ésa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...társaságba. Ebből következően atársaságnál a tagi kölcsön miatti kötelezettség nem elengedett kötelezettség, akönyvekből történő kivezetése sem az eredményszámlákat, sem a tőkeszámlákat nemérinti, a tőkeemelés nem kötelezettség beszámításával történt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélküli átadás-átvétel szabályait kell alkalmazni, az átadónál akönyvekből a rendkívüli ráfordításokkal szembeni kivezetésnek nincs az eredményregyakorolt hatása, az átvevőnél viszont a térítés nélkül átvett követeléseket ispiaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a megszüntetése (200 E Ft): T 974 – K 3913.4. Váltóleszámítolás esetén:– a váltókövetelés könyv szerinti értékének (1200 E Ft)kivezetése elszámolási számlával szemben: T 368 – K 341;– a leszámítolásig a kft.-t megillető kamat összegét (9hónapra) 225 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] ...számlán maradó összeget onnan ki kell vezetni, hiszen az eladónak most már nincs követelése, a vevőnek pedig nincs kötelezettsége. Ezt a kivezetést azonban nem lehet másként minősíteni, mint elengedett követelést, illetve elengedett kötelezettséget.Az elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2