Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...a forgóeszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 – K 9752, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8752 – K 374, az árfolyam-különbözet megállapítása a T 9752 – K 8752 számlák kisebbik összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...a forgóeszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 – K 9752, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8752 – K 374, az árfolyamkülönbözet megállapítása a T 9752 – K 8752 számlák kisebbik összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésébe beszámítani,–ha a tulajdonosok nem tartanak rá igényt, és eladni sem lehet, akkor a feleslegessé vált vagyontárgyak kivezetésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, azaz a könyv szerinti érték terven felüli értékcsökkenéseként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor, törlesztésekor, kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként.Rövid példa:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Jelentős tűzkár

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszából: […] ...2010. év mérlegfordulónapján sem maradhat akönyvekben, tárgyi eszközként nem szerepelhet a leltárban, azaz a könyvekből kikell vezetni. A kivezetés az Szt. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltrendelkezések szerint történhet.Amennyiben a tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

A saját termelésű készletek többlete

Kérdés: Készletre termelő cég vagyunk. Termékeinket évente négy alkalommal leltározzuk. A leltározás során nemcsak hiány, de többlet is előfordul. A saját termelésű készletek elszámolására csak az időbeli elhatárolás lehetősége mutatkozik. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...esetleg kétszeres bizonylatolásból; a hibás (helytelen összegben történő) állományba vételből, illetve állományból történő kivezetésből, a kompenzálható (megközelítően hasonló minőségű, értékű, rendeltetésű termékek összecserélhetősége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a befejezett kísérleti fejlesztés eredménytelen lesz stb.,akkor azt az állományból ki kell vezetni.Az állományból történő kivezetésre az új Szt.-ben két helyen is találunk előírást: egyrészt az 53. § (2) bekezdésében, másrészt a 81. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.