Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszából: […] ...amely veszteség legkésőbb az államkötvény beváltásakor, eladásakor realizálódik (az államkötvény beváltásakor a beszerzési érték kivezetésével kerül könyvelésre, veszteségként kimutatásra).Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése azonban ad arra is lehetőséget, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...értéken befektetésként a kft.-nél: T 366 – K 9642, a cégbírósági bejegyzéskor: T 171-173 – K 366, a telek könyv szerinti értékének kivezetése: T 8642 – K 112, a 9642-8642. számlák összevezetésével annak megállapítása, hogy az apportálás milyen eredménnyel járt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb ráfordítások között elszámolni.Könyvelés az átadónál:–a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének kivezetése:T 8647 – K 1,2,3;–a térítés nélkül átadott eszköz piaci értékére felszámított áfa:T 311 – K 467;–az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.