100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés:

Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Részlet a válaszából: […] ...Majd minden évben a vonatkozó eszközök értékcsökkenését, és a már 2021. december 31-én nullára leírt eszközök értékét, ha kivezetésre kerülnek (értékesítés, selejtezés). Ebben az esetben, hogy és mikor történik a korábbi években elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...142 (növeli az adóalapot, úgy, mint a terv szerinti értékcsökkenési leírás),– ha Követel egyenlege lenne, akkor annak összegével a kivezetés évében elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást kell csökkenteni: T 139, 149 – K 571 és T 132, 142 – K 139,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 303. számában a 6245. kérdésre adott válaszban valóban azt írtuk, hogy a sporteszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Könyvelési tételt nem tettünk mellé, mivel az már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gondolatmenettel nem lehet egyetérteni, mert alapvetően ellentétes a számviteli előírással.Eldöntendő, hogy felújításként vagy beruházásként kívánják az elvégzendő munkákat elszámolni.A felújítás számviteli előírások szerinti értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...helyezéstől), az üzembe helyezés utáni jóváhagyáskor a jóváhagyás üzleti éve első napjától az eszköz könyvekből történő kivezetéséig terjedő időszakra kell felosztani. Így természetesen a maradványértékre is jut a jóváhagyott és elhatárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Szerződés megszűnése hátralék miatt

Kérdés: A két társaság adásvételi szerződést kötött egymással ingatlaneladásra. A foglalót megfizették, de a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, emiatt a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződést megszüntetik. A vevő tulajdonjogot kapott az adásvételi szerződés kötésekor, függetlenül attól, hogy az ingatlan vételárát teljes összegben nem fizette ki. Mivel a vételárhátralék miatt a szerződés megszűnik, az ingatlan visszakerül az eladó birtokába. Ebben az esetben helyesbítő számlát kell kiállítani az ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott értékére a visszaadás időpontjára? A vevő ezen az értéken vezeti ki a könyveiből az ingatlant, az eladó pedig ezen az értéken köteles visszavenni a könyveibe? Hogyan történik az ingatlan értékcsökkenésének a számítása a visszavett ingatlannál? A visszavételi érték lesz az értékcsökkenés alapja az eladónál attól az időponttól, amikor a vevő az ingatlant visszabocsátja az eladónak, vagy a korábbi kivezetési érték?
Részlet a válaszából: […] ...– K 357;– a vételár részbeni pénzügyi rendezése: T 455 – K 384.Az ingatlan visszaadásakor– az ingatlan könyv szerinti értékének kivezetése: T 129 – K 123 és T 455; 466 – K 123;– az elvesztett foglaló elszámolása egyéb ráfordításként: T 8699 – K 357,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Nullára leírt eszközök állományba vétele

Kérdés: Korábban állományban lévő, nullára leírt és kivezetett, de valójában más egységnél használt tárgyi eszközt hogyan tudunk ismételten állományba venni? Milyen értéken és hogyan kontírozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...megsemmisült vagy hiányzó eszközt kell a tárgyi eszközök közül kivezetni.)Mivel nem a számviteli előírások szerint jártak el, a kivezetéskor könyvelt tételeket kell önellenőrzés keretében sztornírozni, és így a kivezetett tárgyi eszközt a kivezetéskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Pénzügyi lízing megszüntetése

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a kft. nem tudta az esedékes lízingdíjat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközöket visszaadták. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból történő – megszüntetésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével kell eljárnia. Ebből az következik, hogy szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök a könyvekben a jóváhagyás üzleti éve első napján már maradványértéken szerepelnek, az időbeli elhatárolást az eszközök kivezetésekor, a kivezetett eszközök nettó értékével arányosan lehet megszüntetni: T 4832 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés, továbbá a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
1
2
3