27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Tőketartalékot hogyan lehet megszüntetni?
Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?
2. cikk / 27 Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
3. cikk / 27 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 27 Ingatlan átadása tulajdonosnak
Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
5. cikk / 27 Betéti társaságból kilépő kültag járandósága
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
6. cikk / 27 Összeolvadás esetén az eredménytartalék
Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
7. cikk / 27 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
8. cikk / 27 Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak
Kérdés:
A korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az üzletrész megvásárlását követően az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre. Az adásvételi szerződésben a korábbi tulajdonos minden követeléséről lemondott. A kifizetésre kerülő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az Szja-tv. szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? A társaság saját tőkéje: jegyzett tőke 3 millió forint, eredménytartalék -20 millió Ft, a lekötött tartalék (pótbefizetés) 20 millió Ft. A társaság 50 százalékos üzletrészét az új tulajdonos 2 millió Ft-ért vásárolta meg.
9. cikk / 27 Üzletrész értékesítése névértéken
Kérdés: A kft. magánszemély tagja üzletrészét független félnek névértéken értékesíti. Szerzési érték a névérték volt. A kft. nem tartozik a "korábbi" tulajdonosnak. A kft. azonban jelentős szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződés szerinti eladási ár. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az ügyleten? Mikor kell a jövedelmet terhelő adót megfizetni?
10. cikk / 27 Üzletrészről lemondás
Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jogutód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
