Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában nem szerepel a bérbeadási tevékenység, úgy magánszemélyként is gyakorolhatja a bérbeadást. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Ügyvédi díj mint a bekerülési érték része

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy a használt lakások bekerülési értékébe beletartozik a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződések ügyvédi munkadíja is.A használt lakásokat azonban csak akkor lehet az áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...a telek, az építmény, az épület.Sok esetben okoz értelmezési gondot, hogy ha egy lakótelket megvásároltak, majd évek múlva erre lakást építettek, akkor mely időpont számít az ingatlan szerzési időpontjának. Az Szja-tv. kimondja, hogy a föld...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja alapján lakóingatlanon a következő értendő: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Lakóingatlan áfakötelezettsége

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...anyagként való felhasználási céllal történik. Mivel a rendelkezés célja a telephelyként vagy székhelyként bejelentett, de valójában a lakásként használt ingatlanokkal kapcsolatban tapasztalt visszaélések megszüntetése is volt, a zárófeltétel miatt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Eladásra szánt ingatlanok áfája

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell megvizsgálni, hogy a beszerzés adóköteles vagy tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódik-e.Ha a beszerzés olyan eladásra kínált lakással kapcsolatban merül fel, melynek értékesítése tárgyi adómentesnek minősül, az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Áfa: ingatlan átsorolása

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...nem helyezhető levonásba [Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja], következésképpen helyesen járt el a vállalkozás, hogy a lakásátalakítással összefüggő áfát a beruházás évében nem vonta le.Tekintettel azonban arra, hogy az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...adóügyi megítélés miatt a törvény pontosan meghatározza a lakóingatlan fogalmát [Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja]:a) lakás céljára létesített,b) az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Ingatlanforgalmazó értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég lakásokat vásárolt, és az áfát visszaigényelte mint első tulajdonos. Ha ezen lakásokat értékesíti, az már adómentes lesz, és 9 éven belüli adómentes értékesítésre arányosítani kell a korábban visszaigényelt áfát? Mi történik, ha a lakást időközben átminősíti és irodaként értékesíti? És mi van az áfával, ha csak 9 év után értékesíti a lakást?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanforgalmazónak az áfateherrel vásárolt lakások utáni áfát nem lehetett volna visszaigényelnie. Tekintettel arra, hogy a lakások utolsó áfaköteles értékesítése éppen az volt, amellyel az ingatlanközvetítő azokat megvette, tudnia kellett volna, hogy minden ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
3
4