Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzben adómentesen adható juttatások közül 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezték azon rendelkezéseket, amelyek– a lakáscélú munkáltatói támogatás,– a mobilitási célú lakhatási támogatás,– a kockázati biztosítás más személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék: