Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzben adómentesen adható juttatások közül 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezték azon rendelkezéseket, amelyek– a lakáscélú munkáltatói támogatás,– a mobilitási célú lakhatási támogatás,– a kockázati biztosítás más személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke, azaz 18 millió forintlesz, az illeték mértéke (feltéve hogy az ingatlan nem lakás) 4%.A vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség avagyonszerzőt, és nem az eladót terheli.Arra a kérdésre, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Ügyvédi irodából az apport kivitele

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején megjegyezzük, van optimális megoldás, de azvalószínűleg nem nyeri el az ügyvédi iroda tagjának a tetszését.Az ügyvédi iroda alapítása az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.törvény 67. §-a alapján történhet. Az alapító okiratban kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.