Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...végző szervezetének juttatott támogatásokra."A munkáltatói kölcsönökre a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet "az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól" szóló jogszabály az irányadó.Költségvetési szerv lakásépítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések megválaszolásához a kiindulópont az Szja-tv.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkáltató kölcsönt nyújtott a munkavállalójának pénzintézeten keresztül. Az adott esetben is a kölcsönt részletekben vagy egy összegben vissza kell fizetni. A törlesztésekkel csökkentett összeg, 3 728 400 forint került elengedésre.A kölcsön összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...adómentesvissza nem térítendő munkáltatói támogatás a következő feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani,– lakáscélú felhasználásra,– több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...részesülőnél az adóalapból a támogatás, ha azt– alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,ellenőrzött külföldi társaság juttatta;– az adózó jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...alatt bevétel a nem számlázott bérleti díj szokásos piaci ára és atagi kölcsön után fel nem számított szokásos piaci kamat összege.A lakását térítés nélkül bérbe adó magánszemélynek -természetesen – nem keletkezik jövedelme. Amennyiben a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...sor.Nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat, ha a magánszemély a kölcsönt a munkáltatójától hitelintézet útján lakáscélú felhasználásra felvett hitelre vonatkozó rendelkezés alapján kapja. Ez a szabály kiegészül azzal, hogy ugyancsak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.