Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítés értéke: ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] Egy adott településen az iparűzésiadó-kötelezettség miatti bejelentkezési kötelezettség a településen lévő székhely, telephely létéhez kötődik. Ezért azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett két esetben keletkezik-e Htv. szerinti telephely az építési munka helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...nem bővült. A magánszemély tulajdonában lévő ingatlan – feltételezhetően – a felújítás időszakában az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepelt, és mint ilyennél a felújításhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni. Ha levonták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
Részlet a válaszából: […]  A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, közöstulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogikorlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából,bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Telekvásárlás magánszemélytől (áfa)

Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési befizetésekről szóló 2003. évi XCI. törvénnyel módosított, 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján a lakóingatlan fogalma megváltozik, a korábbi megfogalmazás, miszerint "nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.