7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
2. cikk / 7 Társasházi lakás iroda céljára
Kérdés: A társaság áfaköteles adminisztratív tevékenységet végez. Társasházi lakást vásárolt magánszemélytől, amit irodaként kíván használni. Az irodaként való használat bizonyítása csak az ingatlan tulajdoni lapjának az átminősítésével biztosítható? Az irodaként való használat bizonyításához milyen okmányok szükségesek? Szükséges a megvásárolt ingatlan festése, abba tárgyi eszközök beszerzése, és a kft. élni szeretne az áfalevonási jogával és a költségként való érvényesítéssel.
3. cikk / 7 Beruházási tervek leírása
Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
4. cikk / 7 Lakóingatlan-felújítás áfája
Kérdés: Cégünknek egy eredetileg családi háznak épült, az önkormányzatnál lakóingatlannak minősített épületben van a székhelye. Az épületet azóta, hogy megvettük (1994), kizárólag székhelynek használjuk, csak munka folyik benne, lakás céljára egyáltalán nem használjuk. Időszerűvé vált a felújítása. Mint cég, levonhatjuk-e a felújítás költségeinek az áfáját?
5. cikk / 7 Lakásfenntartás áfája
Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 7 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
7. cikk / 7 Iroda átminősítése lakássá
Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?