Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...felüli vagyon fedezetét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 35. § (7) bekezdésének értelmében a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke, azaz a szabad rendelkezésű tőketartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor tehát a saját tőke a törzstőke-leszállítással arányosan csökken azzal, ha a társaság jogszerűen mutat ki lekötött tartalékot, értékelési tartalékot, azokat a tagoknak történő kifizetéskor nem lehet számításba venni, az adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...– osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az eredménytartalékból a kivont vagyoni betéttelarányos összege (T 412 – K 4792, illetve T 413 – K 4792)illeti meg a tagot. (A lekötött tartalék, továbbá azértékelési tartalék kivont vagyoni betéttel arányos része nem adható ki!)A társaságtól megváló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét befizették (T 373 – K 381, 384).Törzstőkén felüli vagyon az Szt. 35. §-ának (7) bekezdése alapján a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege. Másként fogalmazva, a szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...felújítást is [Szt. 26. §-ának (2) bekezdése]; a jogszabályi előírások alapján a tőketartalékba helyezett, kapott támogatást a lekötött tartalékba át kell vezetni, ha olyan feltételekkel adták, amelyek nem teljesítése esetén azt vissza kell fizetni [Szt. 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, pozitív összegű tőketartalék, eredménytartalék (itt ez még lehet negatív előjelű is) és lekötött tartalék lehet.Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét – az Szt. 139-140...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó változásokAz új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja törölve, a nem forgalomképes eszközökkel kapcsolatosan nem kell lekötött tartalékot képezni. (Részletesen írtunk erről a Számviteli Levelek 23. számában a 451. kérdésre adott válaszban.)Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.