Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...akkor a felértékelésből adódó vagyonnövekedést terhelő társasági adót a jogutódnak kell megfizetnie. Ennek a fedezetére a lekötött tartalékba kell a vagyonmérleg-tervezetekben fedezetet képezni (az 1. és 2., illetve az 5. és 6. vagyonmérleg-tervezetekben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság megszűnésekor megilletné.A számviteli törvény 38. §-ának (2)-(3) bekezdésetartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni.A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek -jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] ...is, a végleges vagyonmérlegben is) külön oszlopot kellbeiktatni. Követelmény az is, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg alekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét, illetve azeredménytartalék csak a jogszabályban felsorolt jogcímeken változhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.