4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Jelmezek nyilvántartása
Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
2. cikk / 4 Leltárkészítési kötelezettség
Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
3. cikk / 4 Könyvállomány nyilvántartása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
4. cikk / 4 Tárgyi eszközök év végi értékelése
Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?