Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolására hasonlít, a kriptovaluták nem valós devizaeszközök, nem sorolhatók be az Szt. 60. §-ához. Ezért a kriptovalutákat a mérlegfordulónapi értékelés keretében nem szabad értékelni, nem lehet azokat december 31-i árfolyamon kimutatni!Az Áfa-tv. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a szóban forgó eszközöket már több mint öt éve szerezték be, akkor feltételezhetően a még nem értékesített árukészleteknél a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan értékvesztést számoltak el (kellett volna elszámolni), amelynek összegével a készletre vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan már nem szolgálja, annak besorolását meg kell változtatni, az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök (a készletek) közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével.A vagyonmérleg-tervezetek, a vagyonleltár-tervezetek elkészítéséhez kapcsolódó feladatokat a vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapjának a meghatározásakor (a fordulónapról való döntéskor) körültekintően figyelembe kell venni. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatást igénybe vevőnek is ezt a számlát 2008. decemberében mintszállítói kötelezettséget ki kell mutatnia, így a mérlegfordulónapra vonatkozófolyószámla-egyeztetőknek a két félnél egyeznie kell.)A vállalkozásnak egy főkönyvi kivonata lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szállítmányozó cégnél elveszett termék elszámolása, áfája

Kérdés: Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 77. §-a (2)bekezdésének b) pontja alapján kell az egyéb bevételek között elszámolni apénzügyi rendezéskor (T 384 – K 9632), a mérlegfordulónap és a mérlegkészítésidőpontja közötti pénzügyi rendezéskor (T 3913 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...keretében nem (a 0. számlaosztályban viszont) kell könyvelni, mivel a kijavított termék a tárgyéven belül visszakerül a vevőhöz, a mérlegfordulónapon nem szerepelhet a kft. könyveiben.A termékexporthoz nem kapcsolódik áfakifizetési kötelezettség. A vámhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.