Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolására hasonlít, a kriptovaluták nem valós devizaeszközök, nem sorolhatók be az Szt. 60. §-ához. Ezért a kriptovalutákat a mérlegfordulónapi értékelés keretében nem szabad értékelni, nem lehet azokat december 31-i árfolyamon kimutatni!Az Áfa-tv. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor, az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal –, a végelszámolás utolsó üzleti évéről a végelszámolás üzleti évét lezáró számviteli beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...meg a számviteli törvény tételes előírásait, ha nem számolt el értékvesztést a részesedésekre, például az előző üzleti év mérlegfordulónapjával. Bár a számviteli törvény 137. §-a szerinti átértékelés alapvetően az eszközök felértékelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...a helyébe), de az ő feladata még, hogy 30 napon belül – többek között – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – elkészítse az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a végelszámolás kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségnekviszont nincs jogszabályi alapja. A számviteli törvény előírása szerintkövetelésként csak a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősenmegítélt követelés mutatható ki. Csak a jogszerűen kimutatott követeléstlehetne a bt.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet a válaszából: […] ...külsőmegrendelésre végzett kutatás közvetlen költségeit azért kell elkülönítettenkimutatni, mert ha a megrendelésre végzett kutatás a mérlegfordulónapig nemfejeződik be, akkor annak a költségeit befejezetlen termelésként készletre kellvenni. Ha viszont a készletrevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott összegeket pedigigénybe vett szolgáltatás költségeként (és nem beruházásként) kell elszámolni,és amennyiben a mérlegfordulónapig nem kerül továbbszámlázásra, akkorbefejezetlen saját termelésként kell kimutatnia. Ez esetben a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, akkora különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, azelszámolásnak a mérlegfordulónappal kell megtörténnie.Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a piaciérték alapján meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...nem csökken a jegyzett tőke összege alá.A leírtak alapján tehát a kft. a kilépő tag üzletrészét csak akkor vásárolhatja vissza, ha a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül a lezárt üzleti év mérlegében, azt követően pedig a közbenső mérlegben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.