Kis összegű követelések értékvesztése

Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...a legfőbb szerv (döntöttek a tulajdonosok), akkor az átértékeléssel kapcsolatos feladatokat először a legfőbb szerv által meghatározott mérlegfordulónaphoz kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetek elkészítése során kell elvégezni, majd az átalakulás cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha a mérlegfordulónapon kimutatott követelés behajthatatlanságának ténye és mértéke dokumentáltan legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében foglaltaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, akkora különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, azelszámolásnak a mérlegfordulónappal kell megtörténnie.Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a piaciérték alapján meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...leltárral.A leltár – ez esetben – olyan kimutatás, amely a társaság eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben – a mérlegfordulónapra vonatkozóan –, tételesen és ellenőrizhető módon, a valóságnak megfelelően tartalmazza.A leltárral szemben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását (számviteli szempontból tehát az eredménykimutatásban megjelenő tételekhez). A számviteli előírások szerint viszont a mérlegfordulónapi értékeléskor, a mérlegtételek helyes értékének megállapításához szükséges a piaci érték alkalmazása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.