Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...törvény tételes előírásainak megfelelően járjanak el, azaz csak az elvégzett munkát számlázzák a megrendelő felé. (Az üzleti év mérlegfordulónapjáig elvégzett munkáknak a mérlegfordulónapot követő átvétele, elismertetése nem zárja ki az üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözettel akkorkell módosítani a beruházás bekerülési (beszerzési) értékét, ha ezenidőpontokban (a törlesztéskor, a mérlegfordulónapon) a beruházást mégberuházásként mutatják ki (az nem került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...31-éig terjedőidőszakra járó kamatbevételt akkor, ha a kamatjóváírás időpontja (a lekötésidőtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kellmegjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem akibocsátott számla, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg kell könyvelni (a lízingbeadónál: T 384 – K 198, 973, a lízingbevevőnél: T 448, 872 – K 384). Ettől eltérően csak a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó, pénzügyileg nem rendezett kamatot kell könyvelni (T 3913 – K 973, illetve T 872 – K 421).Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.