Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...azosztalékot valójában a tárgyévi adózott eredményéből kellene kifizetnie. Ezazonban könyveléstechnikailag megoldatlan, be kell iktatni a mérlegfordulónapés az osztalék tényleges kifizetése napja időbeni eltérésének áthidalására együtközőszámlát. És ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és várhatóan tartósan fennmarad, akkor az Szt. 54. §-ának (1) és (2)bekezdése alapján (lehet, hogy már az átalakulás évének mérlegfordulónapjával)értékvesztést kell elszámolni (az üzletrész bekerülési értéke alapján elszámoltértékvesztés összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, akkora különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, azelszámolásnak a mérlegfordulónappal kell megtörténnie.Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a piaciérték alapján meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...nem csökken a jegyzett tőke összege alá.A leírtak alapján tehát a kft. a kilépő tag üzletrészét csak akkor vásárolhatja vissza, ha a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül a lezárt üzleti év mérlegében, azt követően pedig a közbenső mérlegben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...évének (éveinek) gazdasági eseményeit az Szt.-ben meghatározott módon kell bizonylatolni, rögzíteni, elszámolni. Minden üzleti év mérlegfordulónapjával, a könyvviteli zárlat adatai alapján kell a bevalláshoz szükséges adatokat szolgáltatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...módosult szöveg alapján: a közbenső mérleget a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldről kapott osztalék elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
Részlet a válaszából: […] ...(ennek alapján ismertté válik a járó osztalék összege), akkor a járó osztalékot – mint a pénzügyi műveletek bevételét – a mérlegfordulónappal könyvelni kell a külföldi székhelyű társasággal szembeni követelésként, függetlenül a pénzügyi rendezéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását (számviteli szempontból tehát az eredménykimutatásban megjelenő tételekhez). A számviteli előírások szerint viszont a mérlegfordulónapi értékeléskor, a mérlegtételek helyes értékének megállapításához szükséges a piaci érték alkalmazása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
2