Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit rögzíti.A Korm. rendelet szerint a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.Rövid példa: A mérlegfordulónapi leltározás során olyan tárgyi eszközt (gépet) találtak a leltározók, amely eszköz sem a leltározáskor, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény elő­írásainak megfelelő beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...kezdete előtti nappal lezárt beszámolóbanidőbeli elhatárolás kimutatható?A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mintmérlegfordulónappal – a vezető tisztségviselő az – Szt.-ben meghatározott -üzleti évről tevékenységet lezáró beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapja is. Itt kell megjegyezni, a társasági adó adóalapját nem avagyonmérleg, hanem az átalakulás (a beolvadás) napjával – mint mérlegfordulónappal- a számviteli törvény szerint elkészített beszámoló adatai alapján kell aTao-tv. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli elszámolást nem lehet hamisnak minősíteni azért, mert a kapott támogatást szerződéssel, kötelezettségvállalással a mérlegfordulónapig még nem kötötték le.A fejlesztési célra kapott támogatásnak a legfontosabb kritériuma az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.