Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] ...a teljesítési fok arányában meghatározott összegével. A szerződés elszámolási egysége teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Projektelszámolás teljesítési foka

Kérdés:

A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?

Részlet a válaszából: […] ...a projektszerződés szerint elvégzendő összes munkához, az összes munka ellenértékéhez kell kapcsolódnia.A teljesítési fok a mérlegfordulónaphoz kapcsolódik. A teljesítési fokot így valójában egyszer kell az üzleti évben meghatározni. Emiatt értelmetlen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...éppen a gazdálkodó társaságok érdekében született. Gyakran előfordult, hogy a támogatásokkal kapcsolatos dokumentumok csak a mérlegfordulónapot követően készülhettek el, kerülhettek elbírálásra, és így a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha a mérlegfordulónapon kimutatott követelés behajthatatlanságának ténye és mértéke dokumentáltan legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...meg a számviteli törvény tételes előírásait, ha nem számolt el értékvesztést a részesedésekre, például az előző üzleti év mérlegfordulónapjával. Bár a számviteli törvény 137. §-a szerinti átértékelés alapvetően az eszközök felértékelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet alapján a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal (a kérdés alapján ez 2014. május 19.) – mint mérlegfordulónappal – az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól (ez itt 2014. január 1.) a kényszertörlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 2012. évet érintő tételek 2012. évre könyvelésre kerüljenek, és az eredményt ezek figyelembevételével határozzák meg. Ilyen, a mérlegfordulónaphoz közeli mérlegkészítési időpont mellett fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy minden 2012. évet érintő tételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Folyamatos szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjadecemberben van, befejező napja a következő évben, akkor a szerződés szerintiteljesítésről a számla nyilvánvalóan csak a mérlegfordulónapot követőenállítható ki. Az összemérés számviteli alapelv megköveteli ez esetben is, hogya mérlegfordulónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott válaszban részletesen indokoltuk,hogy a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekről a számlát – aszámviteli előírások figyelembevételével – a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Részlet a válaszából: […] ...(költségét) elszámolni. A szállítónaktehát a teljesítés alapján, a teljesítés elismerése alapján számláznia kell!A mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekellenértékét tehát a szállítónak árbevételként el kell számolnia, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
1
2