Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításának Ptk. és Szt. szerinti szabályait. A tőkeleszállítás utáni osztalékelőleg-kifizetésre viszont – e mérlegfordulónap közelsége esetén – hatással lehet.A számviteli előírások szerint nem az adózott eredményt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kell készíteni a beolvadó egyéni cégnek is, és az átvevő (beolvasztó) kft.-nek is, természetesen ugyanazon tervezett mérlegfordulónappal, jellemzően a naprakészen vezetett könyvviteli nyilvántartások alapján.A beolvadó egyéni cég élhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámoláshoz?A tevékenységet lezáró beszámoló készítése, amelyet– a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – kell elkészíteni, a legfőbb szerv által elfogadtatni, jóváhagyatni;– 30 napon belül letétbe helyezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?
Részlet a válaszából: […] ...sem a költségként elszámolt összeget időbelileg nem lehet elhatárolni még akkor sem, ha a haszonélvezeti díj alapja csak a tárgyidőszak mérlegfordulónapját követően állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Osztalék az evás társaságnál

Kérdés: Evás kft. beszámolója előző évi adatai új mérlegsémának megfelelő átrendezésével kapcsolatos a kérdésünk. Az evás társaságok az eva befizetése után rendelkezésükre álló összegeket általában kiveszik a cégből. Év végén a számított kivehető osztalék és a már kivett osztalékelőleg egyenlege minimális, ez az összeg került a kötelezettségek sorába. Az új mérlegséma szerint az adózott eredmény 7500 E Ft, ilyen összeggel a kötelezettséget nincs módunk csökkenteni, mert a fel nem vett osztalék összege csak 500 E Ft volt. Nem tudok mást, mint a felvett osztalékelőleget a követelések sorába beállítani, ezzel viszont az eszköz-forrás összege változik.
Részlet a válaszából: […] ...összeg kötelezettséget csökkentő tételkénti beszámítása okozza!)2016. évben kvázi osztalékelőlegként kifizetett összegeket a mérlegfordulónapon is a követelések között kell kimutatni. Az adózott eredményt az evás kft.-nél is az eredménytartalékba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével.A vagyonmérleg-tervezetek, a vagyonleltár-tervezetek elkészítéséhez kapcsolódó feladatokat a vagyonmérleg-tervezet mérlegfordulónapjának a meghatározásakor (a fordulónapról való döntéskor) körültekintően figyelembe kell venni. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Cégvásárlás vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
Részlet a válaszából: […] ...a legfőbb szerv által elfogadott vagyonmérleg-tervezetet kellett benyújtani, és három végleges vagyonmérleget kell készíteni a 10. 31-i mérlegfordulónappal 90 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségnekviszont nincs jogszabályi alapja. A számviteli törvény előírása szerintkövetelésként csak a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősenmegítélt követelés mutatható ki. Csak a jogszerűen kimutatott követeléstlehetne a bt.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...(T 51, 52, 54, 55, 56 – K 1, 2,3, 4) az 5. számlaosztályban kell elsődlegesen elszámolni, majd a beruházásimunka befejezésekor (ha az a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, az év végén)kell azok együttes összegét a beruházási számlán a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
2