4 talált cikk az értékelés , értékvesztés , követelés , felszámolás , mérlegkészítés időpontja kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?