Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] ...járt el a leírt gyakorlat minősítésekor.Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti évmérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nemrendezett követelést kell minősíteni, és a minősítés alapján dönteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály általmeghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan amérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően -igényelt (járó) támogatás, juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegforduló-napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet az adóst, a vevőt minősíteni. (Kivételes eset az, ha a követelésértékesítés a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban van, mert akkor az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...követelést – devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.