Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímen) csak akkorlehet, ha azt ténylegesen megfizették (T 384 – K 9735), illetve ha a tárgyévrejáró hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közöttmegfizették (T 3913 – K 9735). Ebből következően a befektetési jegyek könyvszerinti értéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása, akkor az egyéb bevételek elszámolásávalkapcsolatos általános követelmény (az, hogy a pénzügyi rendezése legkésőbb amérlegkészítés időpontjáig megtörtént) nem teljesülhet. A módosító előírás azáltalános követelményt kiegészítette azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...követelést – devizakövetelés esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell egyéb bevételként elszámolni (T 384 – K 9634);= a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megkapták (pénzügyileg rendezték) és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Intézményfinanszírozás támogatásának áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az adott intézmény működőképességének fenntartását szolgáló kapott támogatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, illetve az adóhatóságtól az üzleti évhez kapcsolódóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.