Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelésének a bizonylata jellemzően a számla, függetlenül attól, hogy az csak a mérleg fordulónapja után lett kibocsátva (de még a mérlegkészítés időpontja előtt). Tehát a kibocsátott számlákat a vevőkkel (gyerekekkel) szembeni követelésként kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] ...még akkor is, ha a számla 2017. évben került kiállításra. Sőt az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján még akkor is, ha a számla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg, költségként el kell számolni (nem számlázott szolgáltatásként).A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételkénti elszámolás feltétele az volt, hogy az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem volt feltétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] ...ha azt a dolgozó ténylegesen visszafizette.Ha ez a visszafizetés a tárgyévet (2011. tárgyévet) követően a mérlegfordulónapés a mérlegkészítés időpontja között történik, akkor a tárgy­évre az aktívidőbeli elhatárolásokkal szemben kell egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Követelés, kötelezettség kimutatása számla nélkül

Kérdés: Lehetséges-e úgy követelést vagy kötelezettséget kimutatni egy adott időpontban, hogy arról a bizonylat még nem vagy csak később áll rendelkezésre? Például januárban bocsátják ki a decemberi teljesítésű számlát.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés időpontjávalkell könyvelni. Ha egy decemberi teljesítésű termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásróla számla a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül kiállításra, az a bizonylatifegyelem megsértésén túlmenően még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Szállítmányozó cégnél elveszett termék elszámolása, áfája

Kérdés: Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A leírt eset áfabeli megítélését döntően az határozza meg,hogy a gyártó és a szállító között megkötött szerződés a felelősségiviszonyokról hogyan rendelkezik. Levele alapján is feltételezhető, hogy aszerződés a szállító teljes felelősségét tartalmazza az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján a követelésekreértékvesztést kell elszámolni, ha azok megtérülése – a vevő, az adós minősítésealapján – bizonytalan. Az értékvesztés mértékére (nagyságára) utal ahivatkozott előírás azzal, hogy az értékvesztést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg is rendezték. Peresítettkövetelésként pedig csak akkor lehetett kimutatni, ha a pénzügyi rendezés amérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. A bíróságáltal megítélt követelést a pénzügyi rendezéskor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása, akkor az egyéb bevételek elszámolásávalkapcsolatos általános követelmény (az, hogy a pénzügyi rendezése legkésőbb amérlegkészítés időpontjáig megtörtént) nem teljesülhet. A módosító előírás azáltalános követelményt kiegészítette azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2