Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...sérelmi díjak (idesorolandó a kapott perköltség is),amelyek olyan egyéb bevételek, amelyeket csak akkor lehet könyvelni, ha azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték (T 384 – K 963), a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...nem a jogerőre emelkedés napjával kell könyvelni, hanem az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének a szabályai szerint, azaz akkor, ha azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a támogatásokkal kapcsolatos dokumentumok csak a mérlegfordulónapot követően készülhettek el, kerülhettek elbírálásra, és így a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi rendezés nem történhetett meg, viszont a költségek felmerültek, a költségeket elhatárolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelésének a bizonylata jellemzően a számla, függetlenül attól, hogy az csak a mérleg fordulónapja után lett kibocsátva (de még a mérlegkészítés időpontja előtt). Tehát a kibocsátott számlákat a vevőkkel (gyerekekkel) szembeni követelésként kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...számlát 2012-benállították ki, függetlenül attól is, hogy az áfát mikor kell megfizetni, azáfabevallásba beállítani. Ha a számlát a mérlegkészítés időpontjáig nemállították ki az elismert teljesítésről, akkor mind az Szt., mind az Áfa-tv.tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet aktív időbeli elhatárolásként kezelni.A vevőnek a mérlegfordulónapig bezárólag megtörténtteljesítésekről a számlát a mérlegkészítés időpontjáig meg kell kapnia, aszámla alapján a teljesítés üzleti évére könyvelnie kell, a szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszából: […] ...engedmények szerződés szerinti összegeit az egyébráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben azta mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.A számviteli előírások szerint tehát az elszámolás feltételea pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...kibocsátott számlaalapján márciusban lehet könyvelni, azt nem lehetett 2007. évre elszámolni mégakkor sem, ha a jogerőre emelkedés a mérlegkészítés időpontja előtt volt.Az Szt. 29. §-ának 2005. január 1-jétől hatályos (8)bekezdése szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Vevőkövetelés elismertetése

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőköveteléskéntkell kimutatni minden olyan követelést, ami a vállalkozó által teljesített – avevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.Ezen előírás alapján tehát követelést csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Kamat számlázása

Kérdés: Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó késedelmi kamatot azonban csak akkorlehet az egyéb bevételek között elszámolni, ha azt az adós már megfizette,illetve a mérlegkészítés időpontjáig megfizette. A késedelmi kamat nagyságára,aktualitására az adós figyelmét kamatközlő levélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
1
2
3