Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételkénti elszámolás feltétele az volt, hogy az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem volt feltétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségátalánynak megfelelő pénzösszeg hozzá megérkezett (T 384 – K 9632), illetve ha a következő üzleti évben, de legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett (fizetett a kötelezett) (T 391 – K 9632).Az új Ptk. hivatkozott előírásainak jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...egyébbevételként a támogatást, a juttatást akkor lehet elszámolni a tárgyévre (azadott esetben 2009-re), ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáigmegtörtént. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha maga a számviteli törvény,illetve más jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Behajthatatlan követelések dokumentuma

Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...55. §-a alapján a mérlegforduló napján fennállókövetelésekkel kapcsolatosan a vevő, az adós minősítését a mérlegfordulónap ésa mérlegkészítés időpontja között kell elvégezni, jellemzően a mérlegkészítésidőpontjában rendelkezésre álló információk alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.