44 cikk rendezése:
31. cikk / 44 Később kapott számla
Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
32. cikk / 44 Később kapott számla
Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?
33. cikk / 44 Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
34. cikk / 44 Tanulmányi szerződés felbontása
Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
35. cikk / 44 Bíróság által korábban megítélt követelés
Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.
36. cikk / 44 Deviza értékesítése határidős árfolyamon
Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
37. cikk / 44 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
38. cikk / 44 Szerződés nélküli földgázvételezés
Kérdés: Engedélyek alapján földgázközüzemi-szerződés megkötését kezdeményeztük vevőinkkel. Egyik vevőnknél ez sikertelennek bizonyult. A cél elérése érdekében a hatályos jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket is alkalmaztunk, pótdíjat számláztunk ki. A pótdíj jogalapja szerződés nélküli vételezés, mértéke a gázdíj háromszorosa. A pótdíjról a számlát 15%-os áfa felszámításával állítottuk ki. Helyesen jártunk-e el? A vevő sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el a pótdíjat.
39. cikk / 44 Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése
Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
40. cikk / 44 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
