Részletre vásárolt ingatlan állományba vétele

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?
Részlet a válaszából: […] Sokszor leírtuk, olyan eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés adatai alapján ez telek, lakóház és még az udvar mint egyéb építmény is lehet (udvar mint tárgyi eszköz akkor, ha azt burkolattal látták el, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával adószámotállapít meg.Az Szja-tv. 74. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemélyaz ingatlan (a földterület, ami nem termőföld) bérbeadásából (a földhasználatiszerződés is ilyennek tekintendő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...felüliértékcsökkenést is elszámolni. A társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben -főszabályként – nem mutathatja ki, mert a magánszemélyt megillető eszmei hányadokatnem szerezte meg, és azok tulajdonjogához a jövőben sem juthat hozzá. Felvehetiazonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.