14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
2. cikk / 14 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
3. cikk / 14 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
4. cikk / 14 Tartási szerződéssel szerzett tulajdonjog értékesítése
Kérdés: Tartási szerződés fejében az Eltartók (magánszemélyek) egy állattartó telepre tulajdonjogot szereznek 10 M Ft értékben. Tulajdonszerzéskor az Eltartók egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás címén illetékmentességet élveztek. Az Eltartók ezt a telepet – megfelelő árajánlat alapján – 20 M Ft-ért el kívánják adni. Ebben az esetben mennyi az szja alapja, 20-10 M Ft vagy a 20 M Ft 25%-a?
5. cikk / 14 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
6. cikk / 14 Vagyonszerzési illeték számlázása
Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
7. cikk / 14 Haszonélvezeti jog
Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
8. cikk / 14 Ingatlanvételi jog alapításának adója
Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?
9. cikk / 14 Előleg áfájának számításbavétele a teljesítéskor
Kérdés: A társaság főtevékenysége ingatlanforgalmazás, új lakások, társasházak értékesítése. A társaság már 2003-ban megkezdte a lakások értékesítését előszerződések megkötésével. 2004-2005 folyamán a végleges adásvételi szerződések is aláírásra kerültek. A szerződések mellékletében meghatározott fizetési ütemezés alapján a vevők előlegeket fizettek. Az utolsó 10 százalék megfizetésére 2006-ban kerül sor. A lakások várható átadásának időpontja 2006 márciusa, a tulajdonjog az utolsó vételárrészlet kiegyenlítésével száll át. A társaság az adásvételi szerződésekben külön-külön szerepelteti a lakások nettó értékét és a 25%-os áfát. Mivel a lakások 2006-ban kerülnek átadásra, milyen mértékű áfával kell a végszámlát kiállítani? Kell-e módosítani a szerződéseket, mivel azok a nettó értéket és az áfát külön-külön tartalmazzák?
10. cikk / 14 Ingatlanértékesítés piaci érték alatt
Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?