15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
2. cikk / 15 Elszámolás a feles földbérleti díjjal
Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
3. cikk / 15 Mezőgazdasági őstermelő termőföldeladása
Kérdés: Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély a 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz rá igénybe. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. A termőföld-értékesítésre az Szja-tv. XI. fejezet szerinti, ingatlanértékesítésre vonatkozó, vagy az Szja-tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek:
- A bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)?
- Minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható lett volna (3 éven belüli szerzés), elszámolásra is került, és szerepel az őstermelői tárgyieszköz-nyilvántartásban?
- A bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)?
- Minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható lett volna (3 éven belüli szerzés), elszámolásra is került, és szerepel az őstermelői tárgyieszköz-nyilvántartásban?
4. cikk / 15 Őstermelőként hasznosított földterület értékesítése
Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?
5. cikk / 15 Feles bérleti szerződés magánszeméllyel
Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
6. cikk / 15 Bérelt erdő bevétele, ráfordítása
Kérdés: Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó tevékenység végzésére bejelentkezett őstermelő haszonbérbe veszi az általa is 2%-ban tulajdonolt osztatlan közös tulajdonban lévő fás erdőterületet, a magánszemély tulajdonosokat képviselő erdőgazdálkodótól 7 éves, határozott idejű szerződéssel. Helyes-e, hogy a 100%-ot veszi bérbe, vagy csak 98%-ot? Az értékesített fából 2016. évben befolyt árbevételt a 2016. évi szja megállapításánál az erdőgazdálkodónak kifizetett haszonbérleti díjon felül csökkentheti-e az erdőhatóság által előírt kötelező erdő-újratelepítés, -pótlás, -gondozás, -karbantartás költségeivel, amennyiben az újratelepítő kivitelezővel 2016-ban megállapodik, és ki is fizeti neki a 7 évre járó díjat? Az értékesítést terhelő áfa összegéből levonható-e az újratelepítést végző kivitelezővel történt megállapodás alapján kifizetett összeg áfája, amely a 2017-2023 között ténylegesen teljesített újratelepítési költségeket terhelő előzetesen felszámított áfa? Ha előleget fizet az őstermelő az újratelepítő vállalkozásnak, a nettó előleg csökkenti-e az szja-alapot, az előleg áfája pedig az értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget?
7. cikk / 15 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
8. cikk / 15 Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
9. cikk / 15 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
10. cikk / 15 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?